A kormány elindította a városi művelődési házak korszerűsítését célzó programját, közben az erdélyi falvakban megállni látszik a művelődési élet: a kultúrházak inkább csak közösségi rendezvények – keresztelők, lakodalmak, torok – helyszínei. Az elnéptelenedett településeken nincs igény kulturális rendezvényekre, pályázni sem lehet a művelődési házak korszerűsítésére. A kultúrházak állaga megromlott, némelyiküket már tatarozni sem érdemes. A legtöbb faluban arra törekednek, hogy a létesítményt főzőkonyhával, ebédlőkészlettel is ellássák, hogy a közösségi rendezvényeket itt rendezhessék. A községközpontokban kissé élénkebb a kulturális tevékenység, itt művelődésért felelős beosztottak szerveznek tánc- vagy színjátszó csoportokat, kórusokat, zenekarokat, melyek műsorait aztán bemutatják a község falvaiban is. Maros megyében várhatóan még a héten befejeződik a vidéki kultúrházak állapotának leltára, ennek alapján döntik majd el, hogyan lépnek tovább. A Szatmár megyei falusi kultúrházak állapota se nem jobb, se nem rosszabb, mint máshol – mondta el Günthner Tibor építész. Darócon például egy műemlékjellegű épületet, az úgynevezett Ember-kúriát hozott rendbe az önkormányzat. Mikolában nemcsak felújították, de bővítették is a kultúra házát. A falvak a 2006/116-os kormányrendelet értelmében művelődési házaik felújítására kizárólag a falufejlesztési alapból számíthatnak támogatásra – jelezte Para Lóránt, a fejlesztési és lakásügyi minisztérium illetékes igazgatója. /Lakodalomtól halotti torig. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./
2009. május 19.
A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között megkötendő alku eredményeként mégiscsak maradhat néhány magyar vezető az intézményeknél Sógor Csaba európai parlamenti képviselőjelölt kampánykaravánja május 18-án Lázáriban, Sándorhomokon, Szárazberken és Mikolában járta be az utcákat, Sógor Csabát elkísérte Erdei D. István Szatmár megyei parlamenti képviselő. A körút a követező napokon folytatódik a Szatmár megyei településeken. /Egységben a megyei magyarság. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 19/
2009. december 9.
Megjelent Varga Auguszta magyartanár negyvenéves pályája során összegyűjtött szólásokból és közmondásokból született kötete. A tanárnő öt településen tanított: Majtény, Avasújváros, Kolcs, Mikola és Szatmárnémeti, ez öt kisebb-nagyobb nyelvi tájegységet is jelent. Többek között olyan adatközlői voltak, mint Gellért Sándor, a mikolai magányos költő. /Sike Lajos: Nyelvi virágok csokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
